kosár
Kosár
Az Ön kosara üres
Kosár Kosarad

Tracy R. Twyman

Salamon kincse, Az amerikai pénz titokzatos története

Az amerikai pénz mágikus és titokzatos története

Szinopszis

Ma már széles körben ismert, hogy az Amerikai Egyesült Államokat többségében olyan emberek alapították, akik okkult eszmékben gyökerező filozófiát követtek, vagyis a szabadkőművesség és egyéb titkos társaságok tagjai, akik az Egyesült Államokban egy „új Atlantiszt" vagy „új Jeruzsálemet" láttak. Azt viszont kevesen látják át, mi a kapcsolat az Egyesült Államok alapját képező szabadkőműves ezoterikus tanok és az amerikai gazdaságot alátámasztó gazdasági alapelvek közt. Kevesen tudják, hogy a dollár maga is egy mágikus energiaegység, a dollárbankjegy pedig önmagában is mágikus talizmán. Az amerikai bankjegyeken már a kezdet kezdetétől jelen van a szabadkőműves és misztikus szimbolika, így akarták megkülönböztetni az amerikai pénzt az Óvilág pénzeitől, amelyeken mindig az épp hatalmon lévő uralkodó mellképe szerepelt. Ezzel szemben az amerikai alapítóatyák megegyeztek, hogy az amerikai pénzt annak a monarchiaellenes, liberális filozófia jelképeinek kell díszíteniük, melyek szabadkőműves eredetűek.

A dollár ugyanaz tette, mint a születési rang vagy a vallás Európában. Ez volt Amerika püspöke, királya, földesura, egy olyan társadalomban, ahol semmilyen más norma nem létezett, s nem létezik ma sem. A csak nemrégiben nemzetállammá vált Egyesült Államok teológiája teljesen evilági, középpontjában a pénz és az üzleti szabadság, a kilátás és a hozam, a haszon és a veszteség van. Voltaképpen a pénz csodája áll a középpontjában. A pénz vallását Mammon kultuszának nevezik, a mindenható dollár pedig a legfelsőbb lény, akit ma már az egész modern világ imád.


Tartalomjegyzék

I. rész

Első fejezet: Annuit Coeptis
Második fejezet: Istenben bízunk
Harmadik fejezet: Plus ultra
Negyedik fejezet: A mindenható dollár
Ötödik fejezet: 1776 szelleme

 

II. rész

Hatodik fejezet: A nyugat halála és a templom születése
Hetedik fejezet: A reneszánsz és a kereskedőosztály felemelkedése
Nyolcadik fejezet: A keleti birodalom és a szent bölcsesség egyháza
Kilencedik fejezet: A prófétálás feje és a kecske égisze
Tízedik fejezet: Szerződés Baphomettel

 

III. rész

Tizenegyedik fejezet: A pénz temploma
Tizenkettedik fejezet: A papság romlottsága
Tizenharmadik fejezet: Vétekért való áldozat
Tizennegyedik fejezet: A sékel szentélye
Tizenötödik fejezet: Salamon király temploma
Tizenhatodik fejezet: Salamon király kincse
Tizenhetedik fejezet: Salamon paktuma a démonok királyával
Tizennyolcadik fejezet: Az univerzális ágens
Tizenkilencedik fejezet: A templom újjáépítésének terve
Huszadik fejezet: A szépséges
Huszonegyedik fejezet: A tizenhármas szám kultusza

 

IV. rész

Huszonkettedik fejezet: Spirituális piramissémák
Huszonharmadik fejezet: Az aratás törvénye
Huszonnegyedik fejezet: Alkímiai csodák
Huszonötödik fejezet: Lélekkereskedelem 
Huszonhatodik fejezet: A szabadkőműves jussa
Huszonhetedik fejezet: A szabadkőműves mester jele
Huszonnyolcadik fejezet: A sékel-dollár átváltás árfolyama
Huszonkilencedik fejezet: Salamon háza - az új köztársaság
Harmincadik fejezet: Zárógondolat

 

Függelékek

A függelék: Tessera hospitalis
B függelék: Az udzsat szem
C függelék: A csehországi kapcsolat
D függelék: Kecskepénz
E függelék: Bohóc a dobozban
F függelék: Jövendölés
G függelék: Minden gonoszság gyökere
H függelék: A nemzet aranya

Szakirodalom


Olvasson Bele!

Első fejezet

Annuit Coeptis

Ma már széles körben ismert - talán jobban, mint ezelőtt bármikor -, hogy az Amerikai Egyesült Államokat többségében olyan emberek alapították, akik okkult eszmékben gyökerező filozófiát követtek, vagyis a szabadkőművesség és egyéb titkos társaságok tagjai, akik az Egyesült Államokban egy „új Atlantiszt" vagy „új Jeruzsálemet" láttak. Úgy képzelték el az Egyesült Államok jövőjét, hogy ez lesz a jelzőtűz a világ többi része előtt, ami a béke, a demokrácia és a felvilágosultság új világrendjének kialakítása felé vezeti majd a nemzeteket. Ma sokan egyetértenének azzal, hogy az Egyesült Államok már most több tekintetben maradéktalanul betölti ezt a szerepet. Ha másra nem is, arra biztosan a legtöbben rábólintanának, hogy pénzügyileg Amerika uralja a világot, és hogy a világ valutái közt az amerikai dollár a király.

Azt viszont kevesen látják át, mi a kapcsolat az Egyesült Államok alapját képező szabadkőműves ezoterikus tanok és az amerikai gazdaságot alátámasztó gazdasági alapelvek közt. Kevesen tudják, hogy a dollár maga is egy mágikus energiaegység, a dollárbankjegy pedig önmagában is mágikus talizmán. Noha az összeesküvés-elméletek szerzői sok szót vesztegettek már az egydolláros bankjegyen látható szabadkőműves szimbólumok elemzésére, azt eddig senki sem tudta kielégítően megmagyarázni, hogy miért vannak ott ezek a szimbólumok, vagy, hogy mit is jelentenek valójában. Eddig egyetlen kutatónak sem sikerült helytállóan összekapcsolni az amerikai pénzt az amerikai monetáris rendszer rejtett titkaival.

Az amerikai dollárbankjegy szimbolikája már azóta kiemelt témája a szabadkőművességgel kapcsolatos különböző összeesküvés-elméleteknek, mióta 1935-ben - a Roosevelt-adminisztráció  idején - az első verzió kipattant. Az amerikai bankjegyeken már a kezdet kezdetétől jelen van a szabadkőműves és misztikus szimbolika, így akarták megkülönböztetni az amerikai pénzt az Óvilág pénzeitől, amelyeken mindig az épp hatalmon lévő uralkodó mellképe szerepelt. Ezzel szemben az amerikai alapítóatyák megegyeztek, hogy az amerikai pénzt annak a monarchiaellenes, demokratapárti felvilágosult filozófia jelképeinek kell díszíteniük, ami a köztársaság alapkövéül szolgált, és aminek eszményei közt szép számmal akadtak szabadkőműves eredetűek. Az első amerikai bankjegyeken már felbukkant a Nagy Piramis és a mindenlátó szem, illetve olyan csípős kifejezések, mint például „törődj a dolgoddal". A „halott elnökök" és egyéb államférfiak képmásai csak a XX. században jelentek meg az amerikai pénzen, amikor már kevésbé látták tabunak. Abban viszont a téma minden kutatója egyetért, hogy misztikus szimbolikájának tökéletes pontosságát és összetettségét tekintve a modern amerikai egydollárost semmi sem múlja felül. A szimbolika jelentése oly mély, a metaforák oly sokrétegűek, és minden elem olyan pontosan van elhelyezve, hogy bár az amerikai bankjegyek külleme a hamisítást megnehezítendő több változáson is átesett (a fejeket középről a szélek felé tolták, és a hagyományostól eltérő szivárványos színekkel egészítették ki), az egydolláros bankjegy tökéletessége érintetlen maradt.

Az egydolláros bankjegy szimbolikájának elemezésénél a legtöbb tudós hajlamos a 13-as szám ismétlődésére összpontosítani, mivel meggyőződésük, hogy ez „a szabadkőművesség egy fontos szent száma", viszont nem mutatnak fel semmiféle bizonyítékot arra vonatkozóan, hogy miért is vonzódna a szabadkőművesség pont ehhez a számhoz. Eredetileg ennyi gyarmat alkotta az Amerikai Egyesült Államokat, így az unió megalakulása óta a 13-as szám mindig is jelen volt az amerikai heraldikában, és nemcsak a nemzeti zászlón jelent meg, hanem több korai érmén is. Tekintve, hogy Amerika számos intézményét a szabadkőművesek alapították, és nemzeti jelképeink többségét is ők tervezték, hajlamosak vagyunk e szám felbukkanásának szabadkőműves jelentőséget tulajdonítani, és talán joggal. A 13-as számról azonban egyetlen ismert szabadkőműves rituálé sem tesz külön említést, kivéve talán a Szentély Nemes Rendjének rítusai, ahol ez a szám látszólag gyakran előfordul, de semmilyen konkrét jelentés nem kapcsolódik hozzá. Mindenesetre a Szentély Nemes Rendje az amerikai köztársaság alapításakor még nem létezett. A számot egyetlen szabadkőműves alapmű sem emeli ki, még Albert Pike Morals and Dogma[Erkölcsök és tanok] című könyve sem. Habár Pike több számot is elemez a kabbala és a szent geometria függvényében, szembetűnő, hogy a 13-as számot nem említi, mintha egy XX. század elején épült irodaépületben járnánk, ahol babonás okokból nincs tizenharmadik emelet.

A 13-as számra vonatkozóan Manly P. Hall szabadkőműves is homályosan fogalmaz az 1944-ben megjelent The Secret Destiny of America [Amerika titkos sorsa] című könyvében (amiben az Egyesült Államok történetét egy ősi szabadkőműves terv kibontakozásaként értelmezi), annyit mond csupán, hogy a szám vagy Jézust és a tizenkét apostolt vagy a Napot és az állatöv tizenkét jegyét jelképezi. Az ember azt várná, hogy valami érdekesebb magyarázatot kínál, de lehet, hogy egyszerűen ilyen tartózkodó volt. Ha van is bármiféle szabadkőműves tanítás e szám jelentőségére vonatkozóan, akkor azon kevés szabadkőműves tanítás közt kell lennie, amelyek az évszázadok során titokban maradtak.

Az én kutatásaim azt mutatják, hogy ennek a számnak valóban volt valamilyen ősi szabadkőműves jelentősége, méghozzá olyasvalami, ami az Egyesült Államok alapítóinak rendkívül fontos lehetett, már amennyiben tudtak róla. Ezt a maga helyén még részletesebben kifejtem.

Mindenesetre akár volt szabadkőműves jelentése, akár nem, a 13-as szám tagadhatatlanul a legtöbbször felbukkanó, leggyakrabban ismétlődő jelkép az egydolláros bankjegyen, habár jelenléte nem mindig nyilvánvaló. A példák legtöbbje a bankjegy hátoldalán található (lásd a 4-es ábrát). A bal oldalon látható piramisnak tizenhárom szintje van, amibe nem számít bele a mindent látó szem a csúcson. A jobb oldalon, a sas feje felett egy tizenhárom csillag alkotta konstelláció látható hatszög alakba rendezve. A madár tizenhárom levelű olajágat tart a jobb lábával, a ballal pedig tizenhárom úgynevezett „Jonatán-nyilat". A sas pajzsa tizenhárom sávra van osztva, felettük pedig tizenhárom vízszintes csík figyelhető meg. Az „E Pluribus Unum" mottó - a csőrében tartott szalagon - tizenhárom betűből áll, akárcsak az „Annuit Coeptis" a bal oldalon a piramis felett. Továbbá, ha a piramis alatti „Novus Ordo Seclorum" és az alapjára írt „MDCCLXXVI" (azaz 1776) feliratok betűinek számát összeadjuk, akkor huszonhatot kapunk, ami a tizenhárom kétszerese. A bankjegy elülső oldalán George Washington portréjának alján mindkét oldalon nyolc-nyolc levél, és öt-öt termés szerepel, ami megint csak kétszer tizenhárom. Ugyancsak tizenhárom csillag szerepel az Államkincstár pecsétjén szereplő pajzson, ami Washingtontól jobbra helyezkedik el, félig-meddig kitakarva a „ONE" [azaz „egy"] szót.

Nyilvánvaló, hogy ezek az utalások a tizenhármas számra nem lehetnek véletlenek. Ennek igazsága a dollárbankjegy elülső oldalán szereplő állandó szavak betűiben foglaltatik (tehát azokban a szavakban, amelyeket minden változó elem - például az amerikai pénzügyminiszter neve - változatlanul hagy). A következő szavakról van szó: „FEDERAL RESERVE NOTE" [azaz a Szövetségi Tartalékalap bankjegye]; „THE UNITED STATES OF AMERICA" [azaz Amerikai Egyesült Államok]; „THIS NOTE IS LEGAL FOR ALL DEBTS PUBLIC AND PRIVATE" [azaz „Ez a bankjegy minden állami és magánadósság kiegyenlítésének legális eszköze."]; „WASHINGTON D.C."; „ONE" [azaz „egy"]; „TREASURER OF THE UNITED STATES" [vagyis „az Amerikai Egyesült Államok kincstárnoka"]; „SECRETARY OF THE TREASURY" [vagyis „pénzügyminiszter"]; „ONE DOLLAR" [azaz „egy dollár]; „WASHINGTON". A szavak betűinek száma százhatvankilenc, azaz tizenhárom a négyzeten.

Ha visszatérünk a bankjegy hátoldalára, ott pontosan tizenhárom példát látunk a tizenhármas szám előfordulására. Ahhoz viszont, hogy ez igaz legyen, bele kell számítani az „IN GOD WE TRUST" [vagyis „Istenben bízunk"] feliratot. Ebben a feliratban természetesen csak tizenkét betű szerepel, de ugyanitt - a hátoldal közepén - ott van még a„ONE" szó, mintha csak azt akarná mondani, hogy ehhez az összeghez hozzá kell adnunk egyet, hogy kijöjjön a tizenhárom. A bankjegy elülső oldalán ráadásul van még négy 1-es egy belső téglalap négy sarkában, aminek a hosszabbik élet pontosan tizenhárom centiméter hosszú.

Ezek az 1-esek egy átfogóbb mintának a részei, hiszen a 13-as szám ismétlődése mellett az 1-es szám is bőven előfordul, sokkal többször, mint amennyiszer a bankjegy névértékének azonosításához szükségeltetne. Az egydolláros bankjegy valódi mögöttes témája voltaképpen az egység eszméje. És joggal, hiszen végeredményben ez képezi az alapegységét a pénznemnek, amin az amerikai gazdasági rendszer alapul. Ezt a vázlatot követi az összes dollárbankjegy, és ha felidézzük az amerikai dollárt, az első kép, ami beugrik, nem más, mint az egydolláros bankjegy. Ez az egység - mint a gazdaság alapját képző egység hivatalos megjelenési formája - nyilvánul meg az 1-es szám többszörözésében, a „ONE" szó központi elhelyezésében a hátoldalon, és az „E Pluribus Unum" („A sok közül egy") feliratban a tizenhárom csillag konstellációja alatt, ami az Egyesült Államok létrejöttével „egységbe tömörített" tizenhárom eredeti gyarmatot képviseli. Az „egy" témája a bankjegy elülső oldalán, az első amerikai elnökkel, George Washingtonnal folytatódik, illetve a mellette látható „ONE" szóval. A hátoldalon szereplő piramist is ide számítanám. A jelkép megalkotóinak szándéka szerint az ideális államot volt hivatva szimbolizálni: az egyének (vagyis a kőtömbök), amint egyetlen építményben (a piramisban) egyesülnek az isteni egyesítő erő (a Gondviselés mindent látó szeme) tekintete alatt.