kosár
Kosár
Az Ön kosara üres
Kosár Kosarad

Kapila, Ísvara Krisna, Vjászadéva & Gaudapáda nyomán Bakos Attila és Bakos Judit Eszter PhD

A Számkhja-jóga Pszichológiája

.

Szinopszis

Két gyönyörű szárnyú madár (Szuparna), az emberben testet öltött lélek és a világegyetem felsőlelke barátok (Szakhá) és társak, együtt fészkelnek a létezés fáján (Vriksa). A kettő közül az egyik, az emberben testet öltött lélek élvezettel fogyasztja e fa gyümölcsét, - élvezve és elszenvedve ennek következményeit. Míg a másik madár, a felsőlélek csupán mindent fáradhatatlanul megfigyel, ám anélkül, hogy ő maga bármit is enne.  Rig-véda 1.164.20.

A Számkhja ősi mesterei szerint e hasonlat a Buddhi, mint evilági értelem és a Purusa, mint transzcendens tudatosság bemutatása a Számkhja rendszere szerint. Eszerint Purusa csupán tanú, Száksin, aki örökké szabad, míg a másik, a fa gyümölcsét csipegető madár, az anyagi test (Saríra) és finomfizikai elme (Csitta) átmeneti rabságát elfogadó lélek. A Számkhja rendszere olyan tudást tartalmaz, melynek igazságát annak ősi mesterei saját magukon tapasztalták meg. Nem elmélkedő okfejtés, hanem a megkülönböztető értelem (Vivéka-buddhi) átélésén alapuló, tömör, tényszerű, mégis átfogó filozófiai közlés. A Számkhja eredete a távoli múltba vész, fundamentumai az ősi Véda-szövegekkel egyidőben keletkeztek. Ezért minden későbbi megértés alapjául szolgálnak, nagy mértékben fejlesztve az önálló filozofikus gondolkodás technikáját. A Számkhja filozófia egyaránt áthatotta a Buddhizmust, a Bhagavad-gítát, a Puránákat, a Vedánta-szútrát és a Patandzsáli Jóga-szútrákat is.


Tartalomjegyzék

Invokáció

Előszó a Számkhja-kárikához

 

Első Rész

Ísvara Krisna Muni: Értekezés a Számkhjáról

 

Második Rész

Kapila Risi: Bhágavata Számkhja-szútra

A Bhágavata-purána 3. Énekének 25 – 27. fejezetei

I. Kapila Risi: Bhágavata Számkhja-szútra

   Bhágavata-purána 25. fejezet

   Számkhja és az odaadó szeretet

II. Kapila Risi: Bhágavata Számkhja-szútra

   Bhágavata-purána 26. fejezet 1–72. versszak

   Számkhja-kozmológia

III. Kapila Risi: Bhágavata Számkhja-szútra

   Bhágavata-purána 27. fejezet

   Prakriti és Purusa

Szakirodalom

Idézett Irodalom 


Olvasson Bele!

Előszó a Számkhja-kárikához

A Számkhja filozófia ősiratainak, miként az általunk közreadott Számkhja-káriká különleges vonása, hogy olyan tudást tartalmaz, melynek igazságát India ősi mesterei saját magukon, sőt magukban tapasztalták meg1. Tehát nem feltételezéseken alapuló, elmélkedő okfejtés, hanem a gyakorlati módon előrehaladó, a megkülönböztető értelem átélésen alapuló tömör, tényszerű, mégis átfogó filozófiai közlés. A megvalósított Számkhja-jóga a filozófia és pszichológia bravúros egyesítése. Abban általános konszenzus van a tudósok között, hogy a Számkhja iskola megalkotója Kapila Muni, de abban is, hogy a ránk maradt szanszkrit nyelvű hagyaték tartalmában és végső célját illetően nem egységes. A Számkhja filozófia egyik legelső felbukkanása a Svétásvatara-upanisadban található.

 

Aki a Számkhja és a Jóga révén megismerte (Gjátvá) Istent (Déva), - aki a teremtés eredeti oka (Tat-kárana), aki a legfelsőbb örökkévaló (Nitja) az örökkévalók (Nitjánám) között, aki a tudatosság (Csétana) minden tudat között, aki az egy (Éka) a számtalan (Bahúnám) létező között, aki minden vágy (Káma) beteljesítője (Vidadháti) - az megszabadul (Mucsjaté) minden kötöttségtől (Pásai). Svétásvatara-upanisad 6.13.

 

Ha a csupasz nyelvtani jelentést vesszük alapul a Számkhja jelentése Szám, Számok, értelmezve Számbavétel, amiként magyarul is. Még Patandzsali Risi is használja ezt a terminológiát, mely természetesen nem közönséges dolgok számbavételére vonatkozik…