Kosár
kosár
Kosár
Az Ön kosara üres

Szvámí Ráma, Dr. Rudolph Ballentine, Dr. Szvámí Adzsaja

Jóga és Pszichoterápia

A tudat evolúciója

Szinopszis

A jóga a legősibb, töretlen rendszer, mely az akaratlagos fizikai és mentális uralommal, s a módosult tudatállapotok elérésével foglalkozik.

A jóga pszichológiájában központi helyet foglal el az az elképzelés, miszerint több különböző létezési szint van, és mindegyik képes megfigyelni és irányítani az alatta lévőt. Számos ilyen szint létezik a mindennapi gondolkodás síkján túl. A jóga és meditáció munkája és játéka e magasabb szintek szisztematikus felfedezése, fejlesztése és a velük való kísérletezés.

A leírásokban öt fő szint jelenik meg. Az ősi iratokban „burkoknak vagy kósáknak” nevezik ezeket, mivel a fejlettebb szint az azt megelőzőn belül létezik. Minden egyes burok beborítja és elhomályosítja a sokkal finomabb tudatot, amely bensőjében létezik. Ez az öt szint vagy burok átíveli az emberi természet teljes spektrumát. Az általuk kialakított folytonosság egyfajta lépcsőzetes létrát alkot, amely minden fejlődés és növekedés alapja.

A fejlődés egy egységes folyamat: a biológiai evolúció az egysejtűtől az emberig, a pszichológiai evolúció a gyermektől a felnőttig, a terápiás evolúció a mentális betegségtől az egészségig, és az egyetemes tudatosság kifejlődése a misztikus jógiban mind beletartoznak ebbe a fejlődési folyamatba. Mindegyikük a hosszú út egy lépésével foglalkozik. Mindegyik az egésznek egy részletét írja le.


Tartalomjegyzék

ELŐSZÓ

BEVEZETÉS

ÁTTEKINTÉS

 

I. FEJEZET – A NAGYSZERŰ TEST 

  • A test és az elme közötti kölcsönhatás 
  • A test a modern pszichoterápiában 
  • A test a jógaterápiában 
  • Relaxációs technikák a jógában és a modern terápiában 
  • A test, mint a tudat modellje 
  • A test belső világának felfedezése 
  • A test ökológiája szemben a baktériumok inváziójával 
  • A test, mint ökológiai rendszer 
  • A baktériumelmélet 
  • A pszichoszomatikus modell 
  • A belső állapotok szabályozása 
  • A tanulás két típusa 
  • A test belső világának irányítása megtanulható 
  • A biofeedback és az önkontroll 
  • A biofeedback és a jógikus csodatettek 

II. FEJEZET – LÉLEGZET ÉS ENERGIA 

  • Lélegzet: az élet áradata 
  • Lélegzet és relaxáció 
  • Jobb és bal: egyetemes polaritás 
  • A jobb és bal oldali lélegzet a jógában 
  • Idá és Pingalá 
  • A Nap és a Hold egyesülése: szintézis a mikrokozmoszban 
  • Szvar Szvaródajam: az energia tanulmányozása 
  • Mezőelmélet és energiamintázatok 
  • Prána: az energia egyesített elmélete 
  • Pránájáma: az energia irányításának tudománya 
  • A légzőgyakorlatok szerepe 
  • Az energia megőrzése 
  • A prána szabályozása és a magasabb tudatállapotok 
  • A mentális energia és az elme tanulmányozása 

III. FEJEZET – AZ ELME: ŐSI ÉS MODERN KONCEPCIÓK 

  • Az elme és az ösztönök 
  • Ösztönök a jógában 
  • Az elme: a belső eszköz 
  • Rádzsa- és Gjána-jóga: a jógapszichológia két fő iskolája 
  • Az érzékelő-motorikus elme (Manasz) 
  • Az emlékek tárhelye (Csitta) 
  • Az érzékszervi benyomások szűrése 
  • Az „én” érzete (Ahamkára) 
  • Az ahamkára vagy „énség” és a ego nyugati felfogása 
  • Az értelem (Buddhi) 
  • Buddhi és lelkiismeret 
  • Buddhi és azon túl 
  • Magasabb szintű burkok vagy „testek” 

IV. FEJEZET – A BUDDHI: ÚTMUTATÓ AZ ISMERETLENEN ÁT 

  • Mi a tudat? 
  • A tudatosság, mint szűrő 
  • Emlékezet és elfojtás 
  • A tudattalan elme 
  • A tudattalan feltárása a pszichoanalízisben és annak határai 
  • A kollektív tudattalan: a személyiségen túli felfedezése
  • Az Én (Self ) a jungi pszichológiában 
  • Kollektív kontra transzperszonális 
  • A tudattalan modellje 
  • A személyes tudattalan: a hatalmas akadály 
  • Pszichózis és misztika 
  • Pszichikus vagy lelki jelenségek 
  • Álmok 
  • Megfigyelő ego kontra archetípusokon keresztüli integrálás 
  • Az energiáról és az elfojtásról: a Kundaliní és a tudattalan 

V. FEJEZET – AZ ALVÁS TITKAI 

  • Passzív akarat 
  • Agyhullámok és magasabb akarat 
  • Integráció a meditáción keresztül 
  • Ragaszkodás és szorongás 
  • Kutatás a szorongás csökkentésére a meditáción keresztül 
  • Magasabb meditatív állapotok
  • tudományos értékelése 
  • Az álom és a magasabb tudatállapot 
  • Az álomtalan alvás és a magasabb tudatállapotok 

VI. FEJEZET – A PSZICHÓZISTÓL A MISZTIKÁIG: UTAZÁS AZ ÖNVALÓBA 

  • A ragaszkodás prototípusa 
  • Öröm és fájdalom a gyermekben 
  • Az énség és a szokások 
  • A fájdalom és a változás folyamata 
  • Ragaszkodás és szorongás 
  • A fejlődés akadályai 
  • Fejlődés: látszólagos vagy valós? 
  • Csalódás: terápiás és nem terápiás 
  • Halál és újjászületés 
  • Pszichózis kontra misztika 
  • Előzetes és utólagos ego-ragaszkodás: pszichózis és misztika 
  • A tudat fejlődése: a Purusa elválasztása
  • a Prakrititől 
  • A tiszta tudat állapota 

VII. FEJEZET – A TUDAT HÉT KÖZPONTJA 

  • Csakrák: a belső játszótér 
  • Csakrák: az integráció központjai
  • A csakrák és szimbológiájuk  

     1. A gyökér-csakra: félelem és paranoia 

            Túlélés 

             A látens félelem és paranoia tudatosítása 

             Kulturális következmények 

     2. A nemi csakra: érzékiség és szexualitás 

     3. A napfonat-csakra: behódolás és uralkodás

     4. A szív-csakra: az érzelemtől az empátiáig 

            Légzés: az alsóbb és felsőbb csakrák összehangolása 

            Érzelmek: az alsóbb csakrák hatása 

             Az érzelmek és a szív-csakra 

     5. A torok-csakra: táplálás és kreativitás 

            A táplálás elfogadása 

            Kreativitás 

     6. A harmadik szem: az intuitív tudás székhelye 

     7. A korona-csakra: a legmagasabb tudatállapot 

 

ZÁRÓ GONDOLATOK 

FÜGGELÉK – PÉLDA A JÓGA KLINIKAI ALKALMAZÁSÁRA A PSZICHOTERÁPIÁBAN 

  • Első fázis: a testtel való munka 
  • Második fázis: meditáció 
  • Harmadik fázis: cselekvő meditáció 
  • Nem-ragaszkodás 
  • Karma és felelősség 
  • Identitás 
  • A jógapszichológia további elvei 
  • Befejezésül 

REFERENCIÁK 

INDEX 

SZVÁMÍ RÁMÁRÓL 


Olvasson Bele!

Hogyan született meg a könyvírás ötlete

Két és fél évvel ezelőtt egy kék színű dzsipben kanyarogtunk fel s le a Himalája hegyi útjain. Egy hét napos elvonulásról jöttünk egy kicsi, kevéssé ismert, ám „szent” helyről, mely a hegy fenyőerdőiben rejtőzik.  Csak gyalogosan, egy nyolc kilométeres hegyi úton át lehetett megközelíteni.  Leparkoltuk a dzsipet, majd a hátizsákokkal felkaptattunk a nyugalom ezen idilli békéjébe. Földkunyhóban éltünk, s napjainkat a csendes kontemplációnak szenteltük.  Most pedig visszatértünk a dzsiphez és lefelé hajtottunk, vissza a civilizációba. A karburátor nehezen lélegzett a ritka hegyi levegőben.  Miután többször lefulladt végül teljesen feladta. Ahogy az árokparton üldögélve vártuk, hogy megjavítsák az autót, elkezdtünk terápiás munkánkról beszélgetni.  Rudy csak néhány héttel ezelőtt ismerkedett meg Szvámí Rámával és velem. Egy évvel korábban feladta professzori állását egy vezető orvosi egyetemen, hogy Indiába utazzon, és a jóga ősi tudományát tanulmányozza. Nem ismert senkit, amikor megérkezett, választott hazájában az első hónapokat a hindi nyelv és a hatha-joga tanulásának szentelte és eléggé lesoványodott. Találkozásunk után hamarosan csatlakozott utazásainkhoz.  Engem néhány héttel korábban avattak be a Szvamik rendjébe.  Egészen idáig annyira elmerültünk az új kalandjainkban, hogy nem sokat gondoltunk arra a világra, amit ideiglenesen magunk mögött hagytunk. Most viszont már lefelé tartottunk Risikésbe. Egy héten belül Új-Delhiben leszünk, onnan pedig New Yorkba repülünk, s hamarosan újra otthon leszünk.

Gondolataink kezdtek visszatérni ahhoz a munkához, amelyet magunk mögött hagytunk. Természetes dolognak tűnt, hogy az utazásban beállt szünetben elkezdtük összehasonlítani a pszichoterápia nyugati megközelítési módját a jógáról tanultakkal. Elkezdtem arról beszélni, ahogyan egy jógát gyakorló tanítvány a mesteréhez viszonyul. Sok fiatal felnőtt, aki hiteles tanítót talál, úgy gondol rá, mintha apja helyett apja, illetve anyja helyett anyja lenne, és kevésbé aggasztják azok a gondok, amik igazi szüleivel problémákat okoztak neki. Ezek a régi konfliktusok látszólag veszítenek jelentőségükből, és a háttérbe szorulnak. Felvetettem Rudy-nak, hogy ha az ember az ideálisabb gurut tekinti apjának, az lehet, hogy lerövidíti a terápia folyamatát. Ahelyett, hogy hosszú órákat töltene gyermekkori élményei újraélésével, egyszerűen helyettesíthetné az akkoriban keletkezett elvárásokat azzal, hogy a mester konstruktívabb és támogatóbb elvárásaira koncentrál. Ezzel megszabadulhatna a szüleivel kapcsolatos gondoktól és torzulásoktól, s egy csapásra átvághatná neurózisa csomóját.  Jellemző volt rám, ahogy az írás egész folyamata alatt is, hogy igen nagy általánosításokat fogalmazzak meg, anélkül, hogy átgondolnám  a finomabb részleteket. Rudy, miután alaposan megvizsgálta felvetésemet, egy kis gondolkodás után válaszolt csak. „Valójában ez egyáltalán nem jelentene segítséget. Ezzel csak egy eltorzult képet hoznál létre a tanítóról. Kivetítenéd rá az elvárásaidat. Annak ellenére, hogy elfogadtad őt, hajlamos lennél másmilyennek látni – például nagyon is tekintélyelvűnek.” Ebből kialakult egy beszélgetés, melyben összehasonlítottuk azt a folyamatot, melyben a torzulásokat a gurura vetítjük, és azt, amelyben a páciens a terapeutára vetít ki dolgokat. Számos hasonlóságot és különbséget vettünk észre abban, ahogy a keleti mester és a terapeuta segít a tanítványnak vagy a páciensnek tudatosítani a torzulásait, és megszüntetni azokat. Ez a párbeszéd pedig oda vezetett, hogy egy egész csokor elképzelést megvizsgáltunk, melyek egyaránt megjelennek a jógában és a modern pszichoterápiában. Nem sokkal ezután Szvámí Ráma bátorítani kezdett minket, hogy írjunk együtt egy könyvet. Hátralévő indiai tartózkodásunk alatt elkezdte intenzívebben feltárni nekünk a jóga pszichológiáját, és továbbra is velünk dolgozott az Egyesült Államokba való visszatértünk után is.

Szvámí Ráma kora gyermekkorától tanulta és gyakorolta a jógát, és huszonnégy éves korában Dr. Kurtkóti utódjaként nagy tekintélyű Sankarácsárjának választották, a nagy múltú szerzetesi tradíció egyik fejének, a dél-indiai Kavirpítham Gaddijára. Miközben a többi tudóssal versengett ezért a pozícióért, alaposan tanulmányozta az ősi iratokat a rengeteg magyarázattal és értelmezéssel együtt. Neveltetése alatt India sok nagy mesteréhez elküldték tanulni, és néhány évet még a tibeti buddhista kolostorokban is töltött tanulással és tanítással. Szvamidzsi továbbá jól  ismerte a jóga számos gyakorlati iskoláját is. Páratlan tapasztalatokkal és megértéssel rendelkezik a jóga pszichológiájának hosszú történelme, s a jógaterápia gyakorlati alkalmazásának területén. Ezen kívül modern pszichológiát, filozófiát és orvostudományt is tanult Európában, pszichológiából felsőfokú végzettséget, orvostudományból pedig oklevelet szerzett. Szvámí Ráma Európa több intézetében és egyetemén tanított és dolgozott tanácsadóként, valamint az Egyesült Államokban a Menninger Alapítványnál. Ezzel a háttérrel képes volt útmutatást adni nekünk a keleti és nyugati pszichológiát összehasonlító munkánkban.  Akkor még nem tudtuk, hogy mi is segítségére leszünk Szvamidzsinek abban, hogy a jógapszichológia gazdag tradícióját elhozza a nyugati világba, hogy összerendezze ezeket a tanításokat, és szembe állítsa az általunk tanult, aktuális nyugati pszichológiával és pszichoterápiával.  A következő két nyár folyamán, hajnalokig tartó munkánk során sokat konzultáltunk Szvamidzsivel. Esetenként hajnali háromig, négyig beszélgettünk, ahogy Szvamidzsi segített tisztázni a gondolkodásunkban rejlő zavarokat. Amikor zsákutcába futottunk, vagy félreértelmeztük a keleti tradícióból származó alapvető pszichológiai fogalmakat, Szvamidzsi adta meg a helyes magyarázatot, rámutatott a megfelelő iratokra, és mi újra átrendeztük gondolatainkat és írásunkat.

A jóga pszichológiájának megértését azonban nem annyira olvasmányainknak és tanulmányainknak köszönhetjük, mint inkább a jóga módszereinek gyakorlati alkalmazásából eredő fejlődés saját tapasztalatának, valamint mesterünk közvetlen útmutatásának. A legmélyebb bepillantást a jógaterápia módszereibe Szvamidzsi velünk és más tanulókkal végzett munkájára való visszatekintéseink nyújtották. E könyv célja nem a jógapszichológia, vagy a modern pszichológia kritikája, hanem azoknak az elméleteknek és gyakorlatoknak bemutatása, melyeket tapasztalataink alapján értékesnek tartunk az ember fejlődése és kiteljesedése szempontjából. Igyekeztünk kialakítani egy átfogó elméletet az egyéni fejlődésről, mely mindkét rendszer legjavát foglalja magába. Amikor belefogtunk az írásba, a pszichológia s a jóga egy nagyszabású összehasonlító tanulmányát képzeltünk el, beleértve a tapasztalati, a kognitív és a szociálpszichológia összehasonlítását a jóga rendszerével. Miközben érdekes egyezéseken töprengtünk ezekről a területekről, úgy határoztuk, hogy a pszichológia azon területeire fogunk összpontosítani, amelyeket a legjobban ismerünk. Reményeink szerint bátorítani tudjuk azokat, akik a pszichológia más területein és a nyugati tudományokban jártasabbak, hogy kitágítsák törekvésünk körét.

Tapasztalatainkat a terápiás munka adta, a könyv pedig fokozatosan haladt az általános pszichológia területe felől a pszichoterápia felé. Hátterünkből adódóan elsősorban a pszichoanalitikus terápiára fókuszáltunk, és a témát a fejlődés nézőpontjából közelítettük meg.

Rudy pszichiátriai képzése pszichoanalitikus irányú volt, és több év személyes analízist foglalt magában. Intenzíven dolgozott pszichotikus betegekkel, azoknak a tanároknak felügyelete alatt, akik később a River Oaks Kórházat alapították New Orleansban. Az én tanulmányaim eklektikusabbak voltak, egyaránt teret kapott benne a pszichoterápia s a fejlődéslélektani pszichológia. A New School for Social Research-nél tanultam, a Berkeley-n írtam a diplomámat, posztdoktori képzésen vettem részt a University of Wisconsin pszichiátriai szakán Madisonban, továbbá folyamatosan praktizáltam pszichoterapeutaként és mentálhigiénés tanácsadóként, ahol alkalmazhattam és kipróbálhattam a jógapszichológia elveit. Hátterünk és gondolkodásmódunk úgy tűnt, kiegészíti egymást, kitágítva egymás nézőpontját. E különbségek mellett mindketten kiábrándultunk a modern pszichiátriából és pszichológiából, mivel nem kaptunk kielégítő válaszokat az emberi élet természetére és céljára vonatkozó alapvető kérdésekre. Ez mindkettőnket elvezetett a pszichedelikus szerek alkalmazásához és alternatív életstílus kialakításához. Bár az itt kapott válaszok is részlegesek voltak, ezek a tapasztalatok kapcsolatba hoztak bennünket a keleti gondolkodásmóddal, s itt már teljesebb válaszokra leltünk.

A két év során, mialatt a könyvet előkészítettük, közös munkánkat meg-megszakították az Indiában töltött tanulás és gyakorlás időszakai. A Gangesz-parti Risikésben szerzett alapképzésemet más hegyi asramokban egészítettem ki, míg Rudy visszatérve egy posztgraduális ösztöndíjjal képezte magát az Ajurvedában – az ősi indiai gyógyászati rendszerben, amely annyira szorosan kapcsolódik a jógához. Ezáltal növekedett és mélyült megértésünk a jóga pszichológiája és filozófiája iránt. A könyv e folyamatot tükrözi – számtalan felülvizsgálaton esett át, velünk együtt fejlődött és növekedett.

Szvámí Adzsaja