kosár
Kosár
Az Ön kosara üres
Kosár Kosarad

Szvámi Ráma

Szamádhi

A Bölcsesség legfelsőbb szintje - A Valóság megpillantása

Szinopszis

Ha uralni tudjuk az elmét és annak minden megnyilvánulását, elérünk a bölcsesség legmagasztosabb fokához, a szamádhihoz.

Az elme és annak minden aspektusára kiterjedő tudatosság és irányítás a megvilágosodás, más néven a szamádhi elérésnek előfeltétele. Ha az elmét hagyományos módon közelítjük meg, csupán az alapján tanulmányozhatjuk, amit mások már kifejtettek róla. A modern pszichológia valójában csak az emberi viselkedés külső mintáit vizsgálja. Ez a mód nem azonos az elme átfogó tanulmányozásával, mert annak csupán egyes összetevőit érinti. Az elme nagyon csekély része nyilvánul meg a viselkedésünkön keresztül. A jóga ősi mestere, Patandzsáli nem a kóros folyamatok elemzésére alapozta tudományát, mindent tudott az elméről. Valódi Önvalónk ismerete nélkül, nem lehetünk elménk és annak megnyilvánulásainak tökéletes irányítói. A jóga pszichológiája az önmegvalósítás létfontosságából alakult ki, - tudomány, filozófia és pszichológia egyben.

Ha képesek vagyunk megpillantani lényegi természetünket, felszabadulunk., elérjük a szamadhit.
Szenvedésünk egyedüli oka, az anyagi világgal való azonosulásunk.


Tartalomjegyzék

Bevezető         

 

1. Fejezet

A Darsana végső célja, a Valóság megpillantása - Szamádhi        

2. Fejezet

Most, ezennel és ezért, a Jóga tanainak kifejtése következik

3. Fejezet

A Jóga tudományág, mely a testtel, légzéssel, elmével, a lélekkel és végül magával az Univerzummal foglakozik

4. Fejezet

Az önfegyelem elkötelezettséget jelent                       

5. Fejezet

Ha irányításunk alá vonjunk elménket és annak módosulatait, elérjük a bölcsesség legvégső fokát, a Szamádhit         

6. Fejezet

Elménk kivetülései vagyunk                                        

7. Fejezet

Nirodha azt jelenti, fejlesztjük és irányításunk alatt tartjuk elménk minden aspektusát                                                        

8. Fejezet

Személyiségünk és tulajdonságaink szokásainkból erednek

9. Fejezet

A négy forrás: - ismerjük meg szokásainkat

10. Fejezet

Két világ lakói vagyunk                                                                                                                    

11. Fejezet

Minden érzelem kiváltó oka a vágy                                

12. Fejezet

Öt gondolkodási séma létezik, némelyek segítenek, mások akadályoznak bennünket                                                  

13. Fejezet

Alaptermészetünk a béke, boldogság és az üdvösség

14. Fejezet

A világ anyagi megnyilvánulásaként tekintünk magunkra,

miközben megfeledkezünk valódi természetünkről      

15. Fejezet

A gyakorlás egyenlő, a lelkiismeret felébresztésével

16. Fejezet

A ragaszkodás kötelékei rendkívül erősek                       

17. Fejezet

Először az Érdem, s csak azután a Vágy

18. Fejezet

Ha már a Folyó beleömlött az Óceánba, nincs visszaút   


Olvasson Bele!

Bevezető 

1977.-ben a Himalájai Jógatudomány és Filozófia Nemzetközi Intézetének székhelye Glenview-ben, közel Chicagóhoz, Illinois államában állt. Szvámí Ráma ebben az intézményben élt ekkor. Ő jelentette nekünk a mindent,- a gurut, a szerető tanárt, az apát, aki fegyelmezett, ha szükség volt rá és a legkedvesebb barátot, akiről valaha álmodhatott az ember. Mindezt ő képviselte a huszonöt ashram lakónak, akik közvetlen vezetése alatt éltek, dolgoztak és tanultak. Ekkortájt az intézmény újszerű diplomás képzést indított, mely a keleti tudományágakat ölelte fel. Néhányunk csatlakozhatott a kurzushoz, azzal a feltétellel, hogy nem hanyagoljuk el egyéb kötelességeinket. Mi természetesen a jóga-szútra kurzust választottuk, melyet Szvámídzsi vezetett. Amit volt szerencsém hallani húsz év alatt, Szvámídzsi összes leckéje és szemináriuma közül, egyik sem volt oly nagy hatással rám, mint a jóga-szútra előadások. Sosem fogom elfelejteni azt az izgalmat és csillapíthatatlan szomjúságot a tudásszerzésre, melyet ez a kurzus váltott ki belőlem. Szvámídzsi a kifogástalan professzor szerepét játszotta, mindig szemüvegben, tollakkal és jegyzetekkel a kezében érkezett az órákra. Megszidott minket fajankóságunkért, ha nem tudtunk intelligens kérdéseket feltenni vagy kreatív választ adni, látszólag kifogyhatatlan talányaira. Oly szeretettel, tűzzel és lelkesedéssel adta át a tananyagot, hogy úgy éreztük, az univerzum minden titka és misztériuma feltárult előttünk, és ami eddig lehetetlennek tűnt, hirtelen valósággá vált.

Ugyan ezt az izgatottságot éreztem, mikor lehetőséget kaptam az elhangzott jóga-szútra előadások könyvé való szerkesztésében. Mialatt a szövegekkel foglalkoztam, észrevettem, Szvámídzsi mindig is a jóga-szútrákat tanította, valamint ezek mindennapi alkalmazását életünkben. Ezzel a könyvvel: Szamádhi - A Bölcsesség legfelsőbb szintje, megpróbáljuk átadni mindazt a felbecsülhetetlen értéket, melynek birtokában és alkalmazásával megédesíthetjük az előttünk álló éveket.

Igyekeztünk megőrizni Szvámídzsi eredetei nyelvezetét, így teljesen hiteles képet kaphatunk az elhangzottakról. Leckéi nem voltak témakörökre bontva és nem követtek időrendi sorrendet sem. Inkább azt mondhatni, mindig olyan témákba kezdett bele, melyre a hallgatóságnak éppen akkor szüksége volt. Gyakran kitért fiatalkori spirituális élményeire, így segített megértetni és tisztán látni bizonyos dolgokban. Ezeket átdolgozás nélkül közöljük a könyvben is. Szvámídzsi sokszor felhívta figyelmünket, ha szeretnénk megérteni a jóga-szútrákat, minden egyes szútrát gyakorlati nézőpontból kell magunkévá tenni. Nem győzte elégszer hangsúlyozni ezen aforizmák mindennapos gyakorlati alkalmazását. Arra biztatott, műveljük a Patandzsáli jóga rendszert és éljük a hétköznapi emberek életét. Nem szükséges a világ elől kolostorba vagy himalájai barlangokba vonulni. Éppen ezért azokat a szútrákat helyezte előtérbe, melyek rajtunk, kezdőkön,- akik egy csodálatos utazás elején álltunk,- a legjobban segített.

Kiemelte bizonyos szútrák terápiás értékét és segített alkalmazásukban, növelve ezzel életminőségünket. Minden gyakorlati elem,- légzőgyakorlatok, ászanák, koncentrációs gyakorlatok és meditációk,- melyeket Szvámídzsi megosztott velünk a kurzus során, megtalálhatóak e könyvben.

 Patandzsáli újra és újra kihangsúlyozta az elme és annak minden aspektusára kiterjedő irányítás és megértés fontosságát, mely a szamádhi elérésnek előfeltétele. Szvámídzsi szerint, Patandzsáli jóga-szútrái az ősi pszichológia alapját képezik. Szvámídzsi beszámolói az elme totális teljességéről, messze meghaladják a modern pszichológia tanait. Segítségükkel bepillantást nyerhetünk a jóga pszichológiájának rejtelmeibe, mely így felbecsülhetetlen értékkel bír a gyógyítás terén, utat mutatva az egészséges és kiegyensúlyozott élet felé.

A Szamádhi című könyvet nem tudományos szempontok szerint állítottuk össze. Nem arra vállalkoztunk, hogy összegzést készítsük a jóga-szútrákról, és nem is akartuk a százkilencvenhat szútrát egy mindent magába foglaló egységbe tömöríteni. Viszont hiba lenne azt gondolni erről a könyvről csupán bevezetése egy magasztos témának. Szvámídzsi írásai és tanításai, és ezek újra olvasása, a jóga tudományának egyre mélyebb és finomabb szintű tudását tárják fel. Ezek megértése az olvasó felkészültségének szintjétől függnek. Szvámídzsi kihangsúlyozta, előadásainak első négy szútrája a jóga-szútrák lényegi magját képezik és a többi szútra az első négy kiteljesedése.

Barbara Bova

 

Első Fejezet

A Darsana végső célja, a Valóság megpillantása - Szamádhi

A jóga Darsana egyike a legősibb darsanáknak. A Darsana szó gyökere a drishyata anena-ból származik, melynek jelentése: „amin keresztül a látás lehetséges". Azt a részletes rendszert, melyen keresztül megpillanthatjuk a Valóságot, darsanának hívjuk. Amint a tükörben látjuk magunkat, a jóga darsanán, a jóga-szútrákon keresztül, megláthatjuk Önvalónkat. A Darsana nem ugyan az, mint a filozófia.  A filozófia szó egy szóösszetételből ered, mely azt jelenti: „a tudás szeretete". A Darsana nem csupán ennyi. A lényegi különbséget a keleti és a nyugati filozófia között a Darsana végső célja jelenti, mégpedig megpillantani a Valóságot.

    A jóga tudománya a Szánkhja filozófia alapjaira épül, mely tulajdonképpen minden tudományág alapja. A Szánkhja jelentése (samyag akhyata): mely megmagyaráz mindent. A Szánkhja magába foglalja az egész univerzumot, azt, ahogyan létrejött, és minden kapcsolatot, mely ezen belül létezik. Ez magyarázza meg az emberi létezést minden szinten, a kapcsolatunkat az univerzummal, az univerzum teremtőjével (már ha van ilyen), a kapcsolatunkat saját elménkkel és benső énünkkel, a tudati középpontunkkal és magával az egész létezésünkkel. Még az a személy is merít valamit a Szánkhja filozófiából, aki hitetlenkedő vagy éppenséggel ateista.

A Szánkhja filozófiából ered a matematika is. Ha nem létezett volna matematika, senki sem értette volna a különböző tudományágakat. Mindegyik megsemmisült volna matematikai alapok nélkül. A Szánkhja filozófia a jóga tudományának legfontosabb alapját képezi. Én ugyan azt tanítom, amit egy kolostorban nekem is megtanított a nagyszerű szvámí, Csakravarti, aki kiváló indiai matematikus volt.  Homokba rajzolt háromszögekkel, vonalakkal és pontokkal magyarázott.

A Szánkhja filozófia meghatározza a megérhető folyamatokat, melyek valóságosak, és azokat is melyek nem a valósághoz köthetők. A Valóság szót itt nem olyan értelemben használom, mint a külső, anyagi világban. Vizsgáljuk meg a táblát, amire írok. Valóságos? A Szánkhja filozófia értelmében a tábla nem valóságos, ugyan is a Valóság változatlan, halhatatlan és elpusztíthatatlan. Az tény, rendelkezik anyagi tulajdonságokkal, de a tábla maga nem valóságos, mert a formája és neve bármikor változhat. Ha egy tárgy formája és neve változhat, akkor nem tartozik az Abszolút Valósághoz. A Szánkhja szerint a Valóság vagy Igazság az, ami létezik a múltban, a jelenben és a jövőben. Az anyagi világban az emberi hús és csont valóságos, de a Szánkhja filozófiában a Valóságot az örökké fennmaradó, mindig létező, változatlan, halhatatlan és elpusztíthatatlan jelenti. Úgy tűnik, a világunk létezik, valóságosnak véljük. De valójában nem az, mert létezését valami más létezésének köszönheti. Aki nem ismeri a Valóságot, az az anyagi világot hiszi valóságosnak.

 Amikor a jóga tudományát tanították nekünk a kolostorban, mindig a Káriká-t idézték, a klasszikus buddhista szövegeket. A Szánkhja[1] tana ezek segítségével sokkal könnyebben megérthető. Káriká, Szánkhja és Jóga, nagyon közel állnak egymáshoz. Ha meg akarjuk érteni az indiai filozófiát, beleértve a buddhizmust és a dzsainizmust, tanulmányoznunk kell a Káriká-t. A Káriká nem mondja ki, hogy valakinek meg kellene értenie Istent vagy beszélnie kellene a mennyről és pokolról. A Káriká rendkívül gyakorlatias. Ennek első szútrája: traya-abhighatat: „Ó ember, légy tudatos a három szintről érkező fájdalomról vagy szenvedésről,- a belűről érkezőről, a kívülről érkezőről és a természettől származótól. Először is meg kell szabadulnunk e háromféle szenvedés befolyásától.

A jóga tudománya több ezer éves. Az emberiség mindig szerette volna megtalálni azokat a módszereket, melyekkel boldogabbá varázsolhatják anyagi életüket. Részben sikerült is nekik, de igazán sohasem voltak boldogok. Aztán egy belső szervező erő felé fordultak. A nagy szentek, meditációs technikák segítségével, lényük belső rétegeibe hatoltak, megtapasztalva a bölcsesség kimondatlan szavait. Ötezer évvel ezelőtt, mikor még nem volt könyvnyomtatás, a tanításokat szútrák formájában beszélték el, így a tanítványok könnyedén emlékezhettek mindenre. A különböző gyakorlatok és átélt élmények megerősítették a tanítók által elmondott igazságokat.

Patandzsáli nagyszerű szent volt, aki rendszerezte a jóga tudományát. Nem ő volt  az első jógatanító, és nem is őt tartják a jóga tudományának megteremtőjének. Létezik egy szanszkrit mondás: „A jóga első tanítója az, aki először megszületett és testet öltött." Patandzsáli csupán a jóga tudományának törvénybe iktatója volt. Az ő megközelítési módja rendkívül gyakorlatias. Nem csak egyszerű vallási tanító vagy pap volt, de tudós és nagyszerű filozófus is egyben, aki megértette az élet áramlásának folyamatait. Nagyszerű jógi volt, aki végezte a gyakorlatokat, művelte a tudást és tapasztalatokra tett szert. Patandzsáli megvilágosodott ember volt, egy szent, aki minden ember számára elhozta a jóga áldását.

    A hosszú ideig tartó kísérletezések eredményeképpen Patandzsáli százkilencvenhat szútrába rendezte a belső állapotokat leíró tanokat. E szútrákat jóga darsanának hívjuk. A szútra azt jelenti zsinór, és a szútrák úgy kapcsolódnak egymáshoz, mint a dzsapa-lánc [2]szemei.  Patandzsáli néha több szútrát használt, valaminek a magyarázatához, ha egyetlen szútrával nem tudott teljes képet alkotni arról. Ha egy fogalmat több szútrán keresztül világíthatunk meg, az azt jelenti, rendkívül alapos megértést igényel.

Jóga Szútrák nagyon fontos és klasszikus szövegek, erről szeretnék egy átfogó képet adni. A buddhizmus három iskolája, a Mahájána[3], a Hínajána[4] és a Nirvajána, valamint a Dzsaina tanítások is ebből a szövegből kölcsönöznek. Az Upanisádok is bővelkednek a jóga tudomány tanításaival. Minden vallásban megtalálhatunk valamit a jógából, bár a jóga maga nem vallás.

    A szútrák minden egyes szava jelentéssel bír, így minden szót meg kell értenünk ahhoz, hogy a szútrákat értelmezni tudjuk. A szútrák hasonlóak az antik aforizmákhoz, ugyanakkor jóval többek azoknál. Teljes, tömör, nehezen értelmezhető mondatok, melyeket nem lehet megérteni magyarázatok nélkül. Gyermekkoromban rengetegszer tanulmányoztam ezeket, de még mostanra sem tudok róluk sokat. A jóga szútrákat nem tanulhatjuk autodidakta módon, mert ha így állunk neki, beleőrülhetünk. Inkább a tanítók jegyzetéül szolgál. Ha csak önmagukba tanulmányozzuk őket, nem fogjuk megérteni mondanivalójukat. Patandzsáli a tanítóknak szánta ezeket, hogy gyakorolják és terjesszék el a tanítványok körében. A megértésnek semmi köze nincs ahhoz, mennyire vagyunk tanultak. Ha valaki rendkívüli módon tudja a szövegeket, de nem ülteti át a gyakorlatba, nagy nehézséget fog jelenti neki magáévá tenni a filozófiát, a pszichológiát, Patandzsáli gyakorlati szempontjait. Ha nem gyakoroljuk a jóga szútrákat, képtelenek vagyunk elmagyarázni azokat, lényegtelen mennyi időt fektetünk tanulmányozásukba. Ezen felül komoly hibákat is fogunk ejteni magyarázataik közben. Csupán gyakorlásuk révén érthetjük meg őket. Azok a tanítók alkalmasak erre, akik az előttük élő mesterek hagyományait követik, és gyakorolják, alkalmazzák az igazságokat. Csak az ilyen tanítóknak van joguk a jóga-szútrák tanításához.  Az ősi időkben a tökéletességet elért jógik voltak méltók erre a feladatra. Csak az tudta átadni a tudást a felkészült tanítványoknak, aki elméjével, cselekedeteivel és beszédével egyszerre művelte e tudományt.

Az első négy szútra rendkívül fontos. A jógatudomány szerkezetének sarokpontjait alkotják. Patandzsáli az első négy szútrát az első fejezetben magyarázza el, a teljes, százkilencvenhat többi szútrán keresztül. Ez a négy szútra alkotja a magot, a többi megmagyarázza ezeket.

A négy alap szútra a következő:

A jóga tudománya most feltárul előttünk.
Ha uralni tudjuk az elmét és annak minden megnyilvánulását, elérünk a bölcsesség legmagasztosabb fokához, a szamádhihoz.
Ha képesek vagyunk megpillantani lényegi természetünket, felszabadulunk.
Szenvedésünk egyedüli oka, az anyagvilággal való azonosulásunk.    

Patandzsáli ezeket a szútrákat nem szvámíknak és a lemondott rend tagjainak írta. Hanem a világ embereinek, akik zavartalanul élhetnek, élvezve a békét, és boldogságot. A tanulók gyakran kérdezik tanítóikat: a boldogság elérhető egyszerű folyamatok végzése révén?  Ne mond magadnak, hogy nem lehetsz boldog és derűs. Csupán rajtad múlik. Ne hidd, hogy az anyagi világ boldogságot, békét és derűt tartogat számodra. Sokan ide-oda rohangálnak, aggodalmaskodnak, és az érzéktárgyak játékszerévé válnak. A boldogság eléréséhez nem kell ide vagy oda mennünk. Mivel mindenkinek a rendelkezésére áll. A békére önmagunkban lelhetünk.

    Elhatároztuk, rátalálunk a békére és a boldogságra? Tényleg így döntöttünk? Még mindig azután a személy után kutatunk, aki mindezt elhozza számunkra? A szent szövegek szerint, senki sem fogja ezeket megtalálni emberi kapcsolatokban. A béke és boldogság bennünk rejlik, a testünkön, légzésünkön, érzékeinken és elménken túl. E béke elérhető, ha megtanuljuk energiáinkat lényünk mélyebb aspektusai felé irányítani. Ugyanakkor nem szükséges visszavonulni a világtól. Nem szükséges feladni kapcsolatainkat, kötelességeinket. Csupán fegyelmeznünk kell önmagunkat. A fegyelmezés azt jelenti, nem hagyjuk gondolatainkat, cselekedeteinket, beszédünket ide-oda csapongani. Patandzsáli, a jóga tudományok törvényesítője, azt tanította, minden ember megvalósíthatja az emberi élet célját a jóga-szútrák értelmezésével és gyakorlásával, azok mindennapi életbe való átültetésével.

   A jóga tudomány, filozófia és pszichológia egyben. Az élet minden síkjára kiterjed. Egyaránt foglalkozik gyakorlati és elméleti részekkel. A jóga pszichológia megtanítja, hogyan alkalmazzuk a jóga tudományát önmagunk megismeréséhez. Patandzsáli jóga-szútrái az ősi pszichológia alapjai, melyek magukba foglalják többek között a buddhizmust, a zen, a dzsaina és egyéb pszichológiai rendszereket. Mindezek egyidejűleg támogatják az indiai filozófia hét irányzatát. Tulajdonképpen nem létezik éles megkülönböztetés a keleti és nyugati pszichológia között. Ami távol áll egymástól az az ősi, és a modern pszichológia. Az ősi pszichológiának számos ága létezik.

 A pszichológia szó jelentése: a szellemi élet tudománya. Bár a modern pszichológia tudománya nem rendelkezik eszközökkel a szellemi élet vizsgálatához. Ha az elmét hagyományos módon közelítjük meg, csupán az alapján tanulmányozhatjuk, amit mások már kifejtettek róla. Sohasem találkoztam még olyan emberrel, aki képes lett volna elmémet behatóan tanulmányozni, pedig sok híres pszichológusnál megfordultam már. Számos jóslattal álltak elő, melyekben nem hittem. Az mondtam nekik: „Mondja meg mi zajlik éppen most az elmémben, és akkor el fogom hinni, hogy amit mond, meg fog történni velem a jövőben."

   A modern pszichológia valójában csak a viselkedés mintákat vizsgálja. És ez nem az elme tanulmányozása, csupán annak egyes aspektusai. Az elme nagyon csekély része nyilvánul meg a viselkedésünkön keresztül. Ezért a viselkedés analizálásával nem kapunk átfogó képet az elméről. Történelmi értelemben a modern pszichológia az abnormális emberek viselkedésének tanulmányozására épül. Patandzsáli nem erre alapozta tudományát, bár teljesen tudatos volt az elme különböző összetevőiről. A modern pszichológia abból fejlődött ki, hogy segíteni próbált azokon a mentális zavarokon, melyen a gyógyszerek már nem tudtak. Patandzsáli szerint valaki gondolkodási folyamatát nem érthetjük meg teljes mértékben, mert nem vagyunk képesek megismerni gondolkodásának módját. Patandzsáli az egészséges elmét vizsgálta a maga teljességében, annak minden funkciójával és kiterjedésével. A jóga pszichológiája az önmegvalósítás létfontosságából alakult ki.

    A modern pszichológia még nem forrta ki magát teljesen. Ma megállapít különböző végkövetkeztetéseket, holnap pedig elveti azokat. A behaviorizmus[5] mellett, voltak más ágak pszichológusai is, például Freud, James, Williams és Jung, akik megpróbálták megérteni az elme mélyebb rétegeit. Sajnos nem áttörő sikerrel. Tanulmányozni kezdték a hipnózist, de kísérleteik nem vezettek messzire. Az önhipnózis vagy az autoszuggesztió segíthet bizonyos esetekben, de az élet mélyebb szintjeit nem ismerhetjük meg általuk. Az ősi jóga pszichológiája pedig ennél a pontnál kezdi vizsgálódásait.

    Az ősi pszichológia szerint az emberi elme kapacitása korlátlan. Ha az elmét meg tudjuk óvni a kicsapongástól és a helytelen útra való téréstől, megfelelő irányba állíthatjuk. A jóga pszichológiája összetett tudomány, az emberi elme mélységeit kutatja. Csupán gyakorlati módon érthető meg, semmire sem megyünk a jóga-szútrák memorizálásával. A Patandzsáli módszer kifinomult, precíz és mindenre kiterjedő. Ha a modern pszichológusok megértenék ezeket a folyamatokat, roppant felemelő dolgokat tudnának tenni a társadalom jólétéért. Sajnos a modern pszichológusokat nem tanítják a tudatos és tudattalan elme mögötti bepillantásra. Sem a lélekről való tudatosságról, mely emberi életünk legfőbb célja lenne.

    A pszichológia egyaránt foglalkozik a tudatos és tudattalan elmével. A különböző terápiák segítségével, a probléma forrását beemelhetjük a tudattalanból a tudatos részbe, ahol már képesek vagyunk dolgozni azzal. A modern pszichológia gyakran a viselkedést vizsgálja, míg a jóga tudománya egészen a lélek magjáig hatol, ahonnan az elme és azok megnyilvánulásai erednek. A saját sva-rupánk, valódi Önvalónk ismerete nélkül, nem lehetünk elménk és annak megnyilvánulásainak tökéletes irányítói.

 

[1] Szánkhja - a végső tudástárgyakat számba vevő filozófiai iskola. Ezt az ortodox (ásztika) rendszert Kapila alapította, ő a Szánkhjaszútra szerzője is. A klasszikus szánkhja legkorábbi alapműve, a Szánkhja-káriká, Ísvarakrisna műve. Az iskola a két örök valóság, a szellem (purusa) és az őseredeti anyag (prakriti) dualisztikus realizmusát hirdeti. A szánkhja kifejezés egyszerre jelent „megkülönböztető tudást", és „számbavételt". (A szerkesztő megj.)

[2] Dzsapa-lánc; meditációs fűzér, olvasó, a mantra-jóga segédeszköze (A szerkesztő megj.)

[3] Mahájána - nagy kocsi; magasabb kocsi. Az egyetemes megvilágosodást hangsúlyozó buddhista iskola. Két fő ága   a mádhjamika és a jógácsára. Mindkettő idealisztikus iskola. (A szerkesztő megj.)

[4] Hínajána - a kis kocsi; az alsó kocsi. A mahájána iskola tagjai által alkotott, a mahájána buddhizmustól való megkülönböztetést célozó, a théraváda buddhista iskolákra utaló terminus. Mint ilyen, pejoratív másodlagos jelentést hordoz, valójában a hínajána hagyományt théravádának vagy klasszikus buddhizmusnak kellene hívnunk. Az összes déli iskola összefoglaló neve. Két fő irányzata a szautrántika és a vaibhászika. Azért nevezik így (amahájána iskola képviselői szerint), mert gyakorlataikat a kisebbségnek szánják és az egyéni megvilágosodást hangsúlyozzák. Nevezhetnénk realisztikus iskolának is. (A szerkesztő megj.)

[5] Behaviorizmus; viselkedés elméleti pszichológiai megközelítés (A szerkesztő megj.)