Menü
Kosár
Kosár
kosár
Kosár
Az Ön kosara üres

Sri Aurobindo

A Védák titka

A belső fény feltárulásának útja

Szinopszis

A Rig-véda az emberi gondolkodás kezdeti szakaszából maradt ránk, amikor a spirituális és pszichológiai tudás konkrét és anyagi alakok és szimbólumok leplébe volt burkolva, amely megvédte az értelmét a profántól, és feltárta azt a beavatott számára. A misztikusok egyik alapelve az önismeret és az istenek igaz ismeretének szentsége és titkos jellege: a világ számára egy külső imádat, egy közös vallás létrejöttét támogatták, a beavatottak számára pedig egy belső tudományét. A Védák rejtetten a spirituális lét és tudás szent szavai, tényleges szimbólumai, valamint az önismeret pszichológiai tudománya, amely a lélekben megtisztultakhoz és tudásban felébredettekhez szól.

 

A felemelkedett Risi nem a himnuszok egyéni szerzője volt, hanem az örök igazság és személytelen tudás látója. Belső tapasztalásra és az intuitív elme sugallataira támaszkodott, amelyek a hétköznapi észlelést meghaladó tudást közvetítettek. A cél a megvilágosodás, nem pedig a logikus meggyőződés volt. A Véda nyelve a hallott isteni Szó,  az Ige, amely a Végtelenből rezgett elő az ember belső hallása számára, aki előzőleg alkalmassá edzette magát a kinyilatkoztatott tudás fogadására és az inspirációra. A himnusz a spirituális fejlődés eszköze volt, önmaga és mások számára. Az alkotás a lelkéből született meg, az elméje erejévé vált, önkifejezésének eszköze volt. Segített neki kifejezni a benne lakó istent, s megsemmisíteni a belső ellenséget.

 

A tudás utazás és megérkezés; meglelés és elnyerés. A kinyilatkoztatás csak az út végén következett el, a fény a végső győzelem díja volt. A lélek vándorol az Igazság ösvényén, az út felemelkedik, a fény és erő új távlatai nyílnak meg számára, ő pedig hősies erőfeszítéssel szerzi meg a kitágult spirituális tulajdonát.

 

Lám, a legfelsőbb fény tele tudással kiemelkedett előttünk a sötétségből; a menny ragyogó lányai, a Hajnalok megteremtették az utat az ember számára. Rig-véda 4.51.1.

 


Tartalomjegyzék

Előszó az eredeti kiadáshoz

Első rész – A Védák titka

A probléma és a megoldás

 A védikus elmélet történeti áttekintése

Modern elméletek

A pszichológiai elmélet alapjai

A Véda filológiai módszere

Agni és az Igazság

Varuna, Mitra és az Igazság

Az Asvinok, Indra és a Visvadévák

Szaraszvatí és társai

Az óceánok és folyók képe

A hét folyó

A Hajnal csordái

A Hajnal és az Igazság

A tehenek és az Angirasz-legenda

Az elveszett Nap és az elveszett tehenek

Az Angirasz risik

A hétfejű gondolat, Szvar és a Dasagvák

 Az emberi ősapák

Az ősapák győzelme

A mennyei eb

A Sötétség fiai

A daszjuk felett aratott győzelem

A következtetések összefoglalása

 

Második rész – Válogatott himnuszok

Indra és Agasztja beszélgetése

Indra, a Fényhozó

Indra és a Gondolati erők

Agni, a megvilágosodott akarat

Szúrja-Szavitá, a teremtő és a növelő

Az isteni Hajnal

Bhaga-Szavitá, az élvező

Váju, az életenergiák mestere

Brihaszpati, a lélek ereje

Az Asvinok, az üdvösség urai

A Ribhuk, a halhatatlanság kézművesei

Visnu, a mindent átható istenség

Szóma, a boldogság és halhatatlanság ura

 

Harmadik rész – Az Atrik himnuszai

Előszó

A misztikusok doktrínája

Himnuszok Agnihoz

Agni, az isteni Akaraterő

Himnuszok Agnihoz

Himnuszok a Fény uraihoz

A Fény Őrzői

Himnuszok Mitrához és Varunához

Himnusz Varunához

Himnuszok a Hajnalhoz

Himnusz Szavitához

 

Negyedik rész – További kiemelt himnuszok

Egy védikus himnusz

Himnusz a Gondolat Isteneihez

A misztikus bor Istene

A védikus tűz

Védikus himnusz a tűzhöz

Parásara himnuszai a Láng urához

 

Függelék

A Véda értelmezése

Jegyzet a szövegekhez

Védafordítások indexe