Kosár
kosár
Kosár
Az Ön kosara üres

Brahmana Team

Szanszkrit-Magyar Értelmező Szótár

VÉDIKUS FILOZÓFIAI ÉS JÓGIKUS MAGYARÁZATOKKAL

Szinopszis

satyam eva jayate nānṛtaṁ
satyena panthā vitato deva-yānaḥ
yenākramaty ṛṣayo hy āpta-kāmā
yatra tat satyasya paramaṁ nidhānam

 

Egyedül az igazság (Szatjam) győzedelmeskedik, s nem a hamisság. Az igazság révén szélesre tárul az isteni-ösvény (Déva-jána), melyen régi korok bölcs látnokai jártak, akiknek nem volt más vágya, mint az igazság által elérni és megvalósítani a legnagyobb kincset. Mundaka-upanisad 3.1.6.

 

Szótárunk megalkotásakor több régi, nagy jelentőségű, Indiában és Európában korábban megjelent szótárra támaszkodtunk. Ilyen professzor Vaman Shivram Apte (1858–1892) The Practical Sanskrit-English Dictionary című, kiemelt jelentőségű műve, mely Poona városában jelent meg 1890-ben. Valamint a Sir Monier Monier-Williams (1819–1899) professzor által 1899-ben Oxfordban kiadott szótár: A Sanskrit-English Dictionary. A mű alcíméből (Arranged with Special Reference to Cognate Indo-European languages) adódik, hogy az akkor fénykorát élő un. indo-európai nyelvészet alátámasztását célozta. Monier professzor műve a korábbi St. Petersburg Sanskrit Dictionary című, 1872-ben Otto von Böhtlingk (1815–1904) nyelvész meghatározó jelentőségű, huszonhárom éven át készített és hét kötetből álló korszakos művén alapult. A Szentpéterváron született, ámde német származású Böhtlingk a tizenkilencedik század egyik legkiválóbb nyelvésze volt, akinek művei kiemelkedő jelentőségűek az indiai és az összehasonlító filológia területén. Böhtlingk első nagy munkája az időszámításunk előtti negyedik században élt Pánini szanszkrit tudós nyelvtanának, az Astádhjájí német kommentárral ellátott magyarázatának kiadása volt. A szanszkrit nyelv különleges erejét mutatja az az esemény, mikor is Böhtlingk 1860-ban felhívta Mengyelejev (1834–1907) orosz kémikus figyelmét a szanszkrit ábécé periodicitására, ezzel ténylegesen segítve őt a periódusos rendszer megfogalmazásában. 

Végezetül kiemelném, hogy különleges fontosságú lehet a szanszkrit tanulmányozása a magyar nyelv és észjárás birtokában lévő, kutató szellemű embereknek. Ez már igen korán szentéletű nyelvészünk és őshaza-kutatónk, Kőrösi Csoma Sándor figyelmét is felkeltette, akitől most néhány igazán figyelemreméltó tételt idézek: 

 

„Keressetek, kutassatok, mert az egész világ egyetlen nemzete sem talál annyi kincset kultúrájának gyara-pítására, mint a magyar az ősi indiai kultúra tárházában!” Kőrösi Csoma Sándor 

 

„Ha majd a magyar tudósok a szanszkrit irodalom bővebb ismeretére tettek szert, csodálkozandnak azon, mekkora rokonság van e régi nyelv és a mi anyanyelvünk között. A magyarság sok régi emléke megtalálható itt, amelyeket az elhagyott helyeken ma már hiába keresünk.” Kőrösi Csoma Sándor 1832. április 30-án Neumann báróhoz írt leveléből.

 

„Saját nemzetének pedig a szerző büszkeséggel jelentheti, hogy a szanszkrit tanulmányozása sokkal hasznosabb a magyarokra, mint bármely más európai nemzetre nézve. A magyarok dús aknát találandnak tanulmányozásában, szem előtt tartva nemzeti érdekük, szokásaik, viseletük és nyelvük érdekeit, még pedig azért, mivel a szanszkrit nyelvnek alkotása, valamint több indiai nyelveké is nagyon párhuzamos a magyarokéval.” Kőrösi Csoma Sándor

 

Nagy örömmel adjuk át a filozofikus és kutató szellemű, magyar olvasóknak szanszkrit-magyar értelmező szótárunkat.

 

Az alkotó csapat:

 

A támogatók és közreműködők:

 

Tanulj nálunk, a Danvantara Kiadó szabadegyetemén, a Narada Védikus Akadémián jógapszichológiát, védikus önismeretet, jógikus személyiség fejlesztést Bakos Attilától, Bakos Judit Esztertől és a Narada Akadémia oktatói csapatától!   Képzések >> KLIKK IDE!


Tartalomjegyzék

AAA


Olvasson Bele!

 a A nāgarī ábécé első betűje akṣarāṇām a-kāro ’smi dvandvaḥ sāmāsikasya ca, aham evākṣayaḥ kālo dhātāhaṁ viśvato-mukhaḥ Bg.10.33. ⟩A betűk közül az „A”, az összetett szavakban pedig a kettős szó vagyok. Magam vagyok az örökkévaló idő (Kála), míg a teremtők közül a minden irányba tekintő Brahmá vagyok.⟨; ~aḥ [avati, atati sātatyena tiṣṭhatīti vā; av-at vā, ḍa Tv.] 1. Viṣṇu neve, a szent oṁ szót alkotó három hangzó közül az első akāro viṣṇurūddiṣṭa ukārastu maheśvaraḥ, makārastu smṛto brahmā praṇavastu trayātmakaḥ, ld. om; 2. Śiva, Brahmā, Vāyu v. Vaiśvānara neve; ~ ind. 1. ♦ Prefixum (mely megfelel a latin in-, az ang. in-, un-, a görög a-, an- képzőnek), amely főnevekhez, melléknevekhez, nem ragozódó szavakhoz, sőt igékhez is kapcsolódhat, a nañ negatív képző helyett. Magánhangzók előtt an-ra módosul, kivéve az aṛṇin szót. A na hat jelentését különböztetik meg: a) hasonlóság, hasonlatosság (sādṛśya); abrāhmaṇaḥ egy brāhmaṇához hasonlatos (a szent zsinórt viselő) személy, aki mégsem brāhmaṇa, hanem kṣatriya v. vaiśya; anikṣuḥ az ikṣu nádhoz hasonlatos növény; b) hiány, távollét, szűkölködés, ínség, megvonás (abhāva); ajñānaṁ a tudás hiánya, tudatlanság; akrodhaḥ, anaṅgaḥ, akaṇṭakaḥ, aghaṭaḥ stb.; c) különbség, megkülönböztetés (bheda); apaṭaḥ nem ruha, ruhától különböző; d) kicsinység, csökkenés, fogyás, apadás, kisebbedés (alpatā, kicsinyítő képzőként); anudarā karcsú derekú (kṛśodarī v. tanumadhyamā); e) rosszaság, alkalmatlanság pejoratív értelemben (aprāśastya); akālaḥ nem megfelelő, alkalmatlan idő; akāryaṁ illetlen, helytelen, méltatlan, rossz tett; f) ellenkezés, ellentétesség, összeférhetetlenség (virodha); anītiḥ erkölcstelenség, amoralitás; asita nem fehér, fekete; asura nem isten, démon stb. A fenti jelentéseket az alábbi foglalja össze: tat-sādṛśyamabhāvaś ca tad-anyatvaṁ tadalpatā, aprāśastyaṁ virodhaś ca narñthāḥ ṣaṭ prakīrtitāḥ, ld. na. Leszármaztatott igealakokhoz (gerundium, infinitivum, participiumok) kapcsolódva általában tagadást fejez ki: adagdhvā el nem égett; apaśyan nem látás, vakság; asakṛt nem egyszer; amṛśā akasmāt stb. Az a gyakran nem befolyásolja a hozzá kapcsolódó szó jelentését: apaścima ami mögött nincs következő, vagyis utolsó; anuttama páratlan, nincs nála magasabb, legkiválóbb; ld. az egyes szavaknál; 2. Indulatszó: a) Ah! (sajnálkozás) a avadyaṁ P.I.1.14.Sk.; b) Pfuj!, Szégyelld magad! (szemrehányás) apacasi tvaṁ jālma P.VI.3.73.Vārt.; ld. akaraṇi, ajīvani; c) megszólítás: a ananta; d) tiltó képző; 3. ♦ Az imperfectum, az aoristos és a conditionalis képzésében a gyökhöz járuló augmentum. Megj.: Az a- fosztóképző használata rendkívül gyakori, az összes eset felsorolása külön szótárt alkotna. Ezért csak azokat az eseteket soroljuk föl, ahol részletes magyarázatra van szükség, vagy a gyakori irodalmi előfordulás indokolja azt, ill. többszörös összetételekben fordul elő. A többi esetben a -tlan, -tlen, -talan, -telen fosztóképzőt kapcsoljuk az összetétel második tagjához, v. „valamitől mentes, valami nélküli” szavak segítségével próbáljuk meg körülírni a jelentést: adarpa büszkeségtől mentesen v. büszkeség nélkül; apragalbha bátortalan; abhaga szerencsétlen; avitta vagyontalan, pénzhiánnyal küzdő stb. Sok esetben az ilyen összetételek az összetétel második tagja alatt szerepelnek. Az a, illetve an szótaggal kezdődő össz. többsége a tatpuruṣa v. a bahuvrīhi csoportba sorolható – ezt az eset határozza meg – és így kell szétbontani v. értelmezni azokat.
 

aṛṇin a. (az ṛ ebben az esetben mássalhangzó) nem adós, nincs adóssága (ebben az értelemben az anṛṇin szó is előfordul) divasasyāṣṭame bhāge śākaṁ pacati yo naraḥ, aṛṇī cāpravāsī ca sa vāricara modate Mb.
 

aṁś 10.U. [aṁśayati, ~te] feloszt, megoszt, szétoszt (aṁśāpayati ugyanebben az értelemben) 
 

aṁśaḥ [aṁś-ac] 1. rész, részesedés, adag, részlet, tag sakṛdaṁśo nipatati Ms.9.47.; turyāṁśaḥ egy negyedrész; (ṣaṣṭha•) mamaiva-aṁśo jīva-loke jīva-bhūtaḥ sanātanaḥ, manaḥ-ṣaṣṭhāni-indriyāṇi prakṛti-sthāni karṣati Bg.15.7. ⟩Egy örökkévaló részem megnyilvánult, mint egyéni lélek (Dzsíva-bhúta) az élők világában, s magára öltötte az anyagi természet, a Prakriti alapját képező hat érzéket, az elmét is beleértve.⟨; bhuvamaṁśāviva dharmayorgatau R.8.16.; aṁśena darśitānukūlatā K.159. részben; 2. osztályrész, örökrész, örökség svatoṁ ’śataḥ Ms.8.408.; anaṁśau klībapatitau 9.201.; patnyaḥ kāryāḥ samāṁśikāḥ Y.2.115.; 3. számláló, olykor maga a tört anyonyahārābhihatauhara-aṁśau Līlā.; 4. szélességi (v. hosszúsági) fok akṣasyāṁśāḥ samākhyātāḥ ṣaṣṭayuttaraśatatrayam; sa ca aṁśaḥ ṣaṣṭikalātmakaḥ, kalā tu ṣaṣṭivikalātmikā; 5. váll (testrész, gyakrabban aṁsa ld. ott); 6. az egyik Āditya neve; A Vedákban előforduló „fél, csoport; zsákmányrész; bánatpénz” kifejezés az 1. jelentésre vezethető vissza; 7. a rāga megkülönböztető jegye; össz.: ~aṁśaḥ [va. ta.] másodlagos inkarnáció, a rész része; ~aṁśakam a bolygóknak a Naphoz viszonyított helyzete egy adott napon, házasodáshoz kedvező lagna; ~aṁśi adv. részenként; ~avatāraḥtaraṇaṁ [va. ta.] részleges inkarnáció, az istenségek egyes aspektusainak alászállása (a Földre) •tāra iva gharmasya Dk.153.; •ramiva kṛtāntasya K.31., uccaiḥśravasaḥ K.79. és aṁśāvatārṇamiva K.108.; a Mahābhārata Ādiparva 64–67. adhyāyáinak neve; ~bhāj ~hara ~hārin m. f. [upāsamāsa] részes, aki kiveszi a részét; a családi birtok jogosultja, örökös, társörökös piṇḍado ’ṁśaharaś-caiṣāṁ pūrvābhāve paraḥ paraḥ Y.2.132.; jāto ’pi dāsyāṁ śūdreṇa kāmatoṁ ’śaharo bhavet 133.; ~vivartina a. [sa. ta.] kissé félrefordult, a válla felé fordult mukhamaṁ śavivarti pakṣmalākṣyāḥ Ś.3.26. (aṁsavivarti többf. olv.) ~savarṇanaṁ [va. ta.] törtek közös nevezőre hozása (atulyacchedayo rāśyoḥ samacchedakaraṇamanyonyahārābhihatau harāṁśau rāśyoḥ samaccheda vidhānam evam Līlā.; ~svaraḥ alapeszme, alaphang, vezérelv
 

aṁśakaḥ ~ikā [aṁś-ṇvul] 1. akinek jussa van, társörökös, rokon; 2. rész, adag, osztalék (svārthe kan); dvibhartṛkā meṣanava-aṁśake syāt, vṛṣāṁśake sā paśuśīlayuktā; triṁśa-aṁśakastathā rāśer-bhāga ity-abhidhīyate; ~kaṁ egy szoláris nap
 

aṁśanaṁ [aṁś lyuṭ] felosztás
 

aṁśayitṛ m. [aṁś-tṛc] felosztó, megosztó (személy)
 

aṁśala a. [aṁśaṁ lāti lā-ka] 1. része van vmiben, részesedésre jogosult, megillet vkit (aṁśagrāhaka); 2. ld. aṁsala
 

aṁśin a. [aṁśa-ini] 1. osztozó, öröklő (társ); (punarvibhāga-karaṇe) sarve vā syuḥ sama-aṁśinaḥ Y.2.114. ugyanarra jogosult; 2. részekkel v. tagokkal rendelkező (avayavin) aṁśinaḥ sva-aṁśagātyantābhāvaṁ prati mṛṣātmatāṁ Vedānta P.
 

aṁśuḥ [aṁś mṛga• ku] 1. a) fénysugár v. nyaláb; „forró sugarú”, nap sūrya-aṁśubhir-bhinnamivāra vindam Ku.1.32.; b) csillogás, fényesség, tündöklés ratna• nakha• stb.; 2. pont, végződés; 3. apró, parányi rész(let); 4. a fonál vége; 5. rost, (elemi) szál, (véd.) főleg a somáé (növény); 6. öltözék, díszítés; 7. egy bölcs v. herceg neve; 8. gyorsaság, sebesség (vega); össz.: ~udakam harmatvíz; ~jālaṁ sugárnyaláb, fényudvar, fénykör; ~dharaḥ ~patiḥ ~bhṛt ~bāṇaḥ ~bhartṛ ~svāmin m. a nap (a sugarakkal bíró, a fénysugarak ura); ~paṭṭaṁ egy fajta selyemanyag aṁśunā sūkṣma sūtreṇa yuktaṁ paṭṭam Y.1.186.; Ms.5.120.; ~mālā fénykoszorú, fénykör, udvar, gyűrű; ~mālin m. [aṁśavo māleva, tataḥ astyarthe ini] 1. nap, „fénysugarak övezte, koronázta”; 2. a tizenkettes szám; 3. aki számos fénysugárral rendelkezik; ~hastaḥ [aṁśuḥ hasta iva yasya] nap, amely ezer sugárkezével kiszívja a föld nedvességét
aṁśukaṁ [aṁśavaḥ sūtrāṇi viṣayo yasya aṁśu ṛśyādi •ka] 1. ruha, öltözék; stana• mellkendő; sitāṁśukā maṅgalamātrabhūṣaṇā V.3.12.; yatrāṁśukākṣepavilajjitānāṁ Ku.1.14.; cīnāṁśukamiva aṛṇin aṁśukaṁ ketoḥ Ś.1.34.; 2. finom v. fehér ruha, általában selyem v. muszlin dhunvan kalpadrumakisalayāny aṁśukānīva vātaiḥ Me.62.; 3. felsőruházat, köpeny, átalvető, alsóruházat kara-ruddhanīvigalad aṁśukāḥ striyaḥ Śi.13.31.; 4. levél; 5. gyönge, lágy fénysugár nātidīpti (kaḥ szintén; svārthe kan); 6. köpüléshez használt kötél
 

aṁśumat a. [aṁśu-astyarthe matup] 1. fénylő, tündöklő, ragyogó ādityānām ahaṁ viṣṇur jyotiṣāṁ ravir aṁśumān, marīcir marutām asmi nakṣatrāṇām ahaṁ śaśī Bg.10.21. ⟩Az Áditják közül Visnu, a fénylők közül a ragyogó Nap, a Marutok közül Marícsi, az égitestek közül pedig a Hold vagyok.⟨; 2. hegyes végű, csúcsos, éles; 3. rostos, szálas (véd.); ~ m. (~mān) 1. nap, olykor hold jelentésben R.15.10.; Ki.11.6.; Y.3.144.; 2. Sagara unokája, Asamañjasa fia, Dilīpa atyja; 3. egy hegy; ~ 1. sālaparṇī (növény, mar. ḍavalā sālavaṇa, Hedysarum Gangenticum); 2. a Yamunā egyik neve; ~phalā egy növény (kadalī, Musa Sapientum v. Paradisiaca)