Tudati energia

Tartalomjegyzék

Bevezető

Henri Bergson élete – Munkássága és hatása – Magyarországi fogadtatása Babits Mihály elemzése tükrében – Bergson filozófiája – A jelen műről – Bergson nézetei az indiai Védák hagyományának tükrében

I. Élet és tudatosság

A nagy problémák – Filozófiai rendszerek – Tények láncolata – Tudatosság, emlékezet, intuíció – Mely élőlények tudatosak? – A választás képessége – Éber tudatosság és alvó tudatosság – A tudatosság és az előreláthatatlan – A szabad cselekvés működése – A tartam nyomása – Az élet evolúciója – Az ember – A teremtő cselekvés – Az öröm értelme – A morális élet – A szociális élet – Ezeken túl

II. A lélek és a test

A józan ész teóriája – A materialista felfogás és hiányosságai – Az agyi tevékenység és a mentális tevékenység közötti párhuzamosság vagy azonosság hipotézisének metafizikai eredete – A tapasztalathoz való fordulás – Az agy valószínűsíthető szerepe – Gondolkodás és pantomim – Az életre irányuló figyelem – Zavartság és elidegenedés – Az emlékezetre, különösen a szóemlékezetre irányuló tanulmány által javasolt felfogás – Hol tárolódnak az emlékek? – A lélek túléli a test halálát?

III. Az „élők káprázatai” és a pszichikai kutatás

A pszichikai kutatás iránti előítélet – A telepátia és a tudomány – A telepátia és a véletlen egybeesés – A modern tudomány jellege – Ellenvetések a pszichikai kutatással kapcsolatban a tudomány nevében – Az ellenvetésekben jelenlévő metafizika – Mit nyerhetünk a mentális tevékenység közvetlen tanulmányozásával? – Tudatosság és anyagiság – A pszichikai kutatás jövője

IV. Az álmok

A látás, a hallás, a tapintás és más érzékelések szerepe az álmokban – Az emlékezet szerepe az álmokban – Teremtőek-e az álmok? –  Az észlelés mechanizmusai az álomállapotban és az éber állapotban: hasonlóságok és különbségek – Az alvás pszichikai jellege – Közöny és késleltetés – A feszültség állapota

V. A jelen emléke és a téves ráismerés

A téves ráismerés leírása – Megkülönböztetése bizonyos patológiai állapotoktól, és a homályos vagy bizonytalan felismeréstől – Három magyarázó rendszer, aszerint, hogy a zavar a gondolkodásra, érzésre vagy az akartra van-e hatással – A kritizált teóriák – Javasolt magyarázó elv a pszichikai rendellenességek széles körével kapcsolatban – Hogyan alakul ki az emlék? – A jelen emléke – A jelen megkettőződése az észlelésben és az emlékezetben – Általában miért tudattalan e kettőződés? – Milyen módon válhat tudatossá? – Az „élettel szembeni érdektelenség” hatása – Az ösztönzőerő (impetus) elégtelensége

VI. Intellektuális erőfeszítés

Mi az szellemi erőfeszítés intellektuális jellemzője? – A tudatosság különböző síkjai és az elme mozgása, miközben áthalad rajtuk – Az emlékezésre tett erőfeszítés elemzése: azonnali emlékezés és erőfeszítést igénylő emlékezés – Az értelmezésre tett erőfeszítés elemzése: mechanikus értelmezés és nagyfokú figyelmen alapuló értelmezés – Egy dolog felfedezésre tett erőfeszítés elemzése: a vázlat, a képek és azok fordított alkalmazása – Az erőfeszítés eredményei – A probléma metafizikai vonatkozási

VII. Az agy és a gondolkodás: filozófiai illúzió

Az agyi és a mentális közötti ekvivalencia doktrínája – Lefordítható az idealizmus vagy a realizmus nyelvére? – A teória idealista kifejeződése csupán azáltal kerüli el az ellentmondást, hogy tudattalanul a realizmusba tér vissza – A realista kifejeződés oly módon menekül meg az ellentmondástól, hogy visszacsúszik az idealizmusba – Az elme folyamatosan az idealizmus és a realizmus között ingadozik anélkül, hogy tudatos lenne róla – Az alapvető illúziót folyamatosan megerősítik kiegészítő és tőle függő illúziók

Jegyzetek és referenciák